A Hónapokhoz fűződő babonák-népszokások Juliustól- Decemberig.

JÚLIUS
K László Szilvia: Júlíus:

Aratásra vár a kalász
könnyű szellő lengeti
ide-oda hajladozik
nap aranya kell neki.
Július, a kedves asszony
simogatja a kalászt
keblén tartja, dédelgeti,
mint anya a kisfiát.
Néphagyományok, jeles napok:
Július az aratás és a gyümölcs érés hava és az év leg melegebb
hónapja. Bár a nappalok egy kissé már rövidülnek amit még
nem érzékelünk, de a hó végére már 54 perccel hosszabbak az éjszakák.:
Július 2.) Sarlós Boldogasszony napja:
Régebben ezen a napon kezdték meg az aratást.

Az első rendet az asszonyok vágták le sarlóval azt a bibliai példát jelképezvén,

hogy a Szűzanya arat, és a fiára hagyja, hogy gyűjtsön s a búzát a konkolytól el válassza.
Az időjósok szerint Sarlós Boldogasszony  csepegős esője sokáig tart néha hat hét lesz belőle.
Sokszor bevált tapasztalat kapcsolta össze -15.-én -az apostolok oszlásának emlékezetét 

az időjárás ekkor várható fordulójával.

Ha eddig zaklatottabb volt is a július a néphit szerint az apostolok szét oszlatják a mennydörgéses viharfelhőket.
Az asszonyok ezen a napon sütötték az új lisztből dagasztott kenyeret,

hála adásképpen a templomi  úrvacsorához.
Július 20. A  viharozó Illés próféta napja: 
Sürgette a még talpon álló gabona mielőbbi betakarítását.
Július 22  Mária Magdolna napja. 
A mondás ezt tartja:
Ha Mária Magdolna napja napos ajándékoz, ha pedig esős könnyen ártalmat hoz. ha a hangya nagy halmot hoz a tüzelőről jól gondolkozz.
Július 25. Szent Jakab apostol napja. 
Úgy tartották, hogy ezen a napon a zab aratását be kell fejezni, mert ami kinn
marad, az kinn is veszik.
Jakab vet véget a szőlő növekedésének.
Július 26. Szent Anna napja:
A keresztény nagycsalád a nemzetség oltalmazója és a gyermekáldás patrónája.  Anna a kender munkák sorát kezdi.

AUGUSZTUS
K László Szilvia: Augusztus:
Új búzából sül a kenyér,
hú, de finom, ropogós,
nyárbúcsúra készülődnek
az iskolás nebulók.
Augusztusi meleg napok
odébb viszik a nyarat.
 Augusztusi jeles napok népszokások
Augusztus 1.) Dologtiltó nap volt régen.
Vasas Szent Péter"vasa szakadásának ünnepe" Régen ezen a napon hogy a szőlő ne szakadjon le a fürtökről tilos volt a tőke sorok között járni és munkát végezni.
Augusztus 6.) Urunk színváltozásának ünnepe.
A magyarnéphagyományban a borszentelés napja.
Augusztus 10.) Lőrinc napja.
A földműves nép körében afféle határ nap volt amikor a fák már nemnövekednek tovább.
Anép hiedelem szerint a dinnye már nem lesz olyan finom, mert Lőrinc bele pisilt.
Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép.
Augusztus 15.) Nagyboldogasszony asszony ünnepe:
Mária-kegyhelyek nagy búcsúnapja.
A Nagyboldogasszony és a Kisasszony napja közötti időszakot a néphit igen szerencsésnek tekintette.
A Nagyboldogasszony napját az aratás befejezését is jelképezte, s az ezt követő három héten át gyűjtötték össze nagyanyáink a télire elálló tojást.
Augusztus 20.)Első királyunk Szent István ünnepe.
Szent István ünnepén régen a falusi atyafiak szekerekkel vonultak föl
Pest-Budára az István napi körmenetre. A távolban lakó
család tagok ilyenkor jöttek össze a szülői háznál,s az ünnepi
asztal ékessége az új kenyér volt.
Augusztus 24.) Szent Bertalan napja:
A néphagyomány szerint 
Bertalannak napja az őszt megmutatja.
A Bertalan napján köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

SZEPTEMBER
K László Szilvia:Szeptember:

Szeptemberi Szent Mihály,

itt van az ősz, megy a nyár.
Birka ballag karámba,
Eső jár a nyomába.
Elfáradt a napocska,
de jön még vissza -
azt mondja.
 Szeptemberi babonák népszokások:
Jeles napok:
Szeptember 1. Egyed napja.
Szeptember még nem igazán az őszi hónap, inkább csak
átmenet a nyárutóból az évszakváltásban.
Ekkor kezdik a búza és a rozs vetését. Elsejével kezdődik a
meteorológiai ősz az első ember végű hónap a népi szólás
mondás szerint is  "szépembernek tarják". A népi regula szerint
Egyed napján ha mennydörög jól terem jövőre a föld. A régi
néphagyomány szerint Egyed napján kezdték a rozs és a búza
vetését.
Szeptember 8. Kisasszony napja.
Fecskehajtó Kisasszony napjának is hívják.
Sok felé a cselédek szolgálatban lépésének ideje volt, majd az
őszi betakarodás és a vetésnek igazi kezdetének tartották.
Szeptember 12. Mária napja.
az alábbi népszokások fűződnek ehhez a naphoz. Oda kinn a
fürdésnek vége. Nyíretnek a birkák. A szüretre készíteni a
pincéket, hordókat.
 Szeptember 21. Szent Máté napja.
Szeged környékén az őszt meghozó Szent Máté napját tartották
a búza vetés kezdetének.
Szeptember 24.  Gellért püspök napja.
Gonoszjáró  boszorkányos hiedelmek társultak Gellért püspök névünnepéhez.
Szeptember 29. Szent Mihály napja.
Afféle nyitánya volt a zárszámadással és az önfeledt mulatságokkal párosuló késő őszig elhúzódó pásztorünnepeknek a jószág legelőre való kihajtásának 
befejezése. Ekkor tartották sokfelé a híres Mihály-napi vásárokat, ez a nap volt a gazdasági év őszi fordulója. Az első deres reggelek is ehhez a naphoz kötődnek.
OKTÓBER
K László Szilvia: Október:

Sárgák, pirosak, barnák a levelek,
a fáról mindegyik lepereg,
lepereg. Ősszel az erdő
csendesen pityereg,
jaj, de messze a kikelet.

"Őszbe csavarodott a természet feje,
dérré vált a harmat, hull a fák levele..."
Idézet Arany Jánostól."
Ez a hónap nem csak a lombhullás, meg a dermesztő hajnalok időszaka a verőfényes  fényével a vénasszonyok  nyarát is elő csalogatja.
Érdekes megfigyelésekre kínálnak alkalmat a csíziós jóslatok.
 Ha ökörnyál úszik a levegőbem, vagy a fák másodjára is virágot hoznak szép csendes hosszú őszünk lesz.
Ami ilyenkor nem hull le esőnek leesik az télen hónak.
Jeles napok:
Október 4. Assasi Szent Ferenc napja.
Sok helyen a Szent Ferenc hetét tartják legalkalmasabb időnek  a vetésre,
máshol a szüret kezdete.
Október 20.-Szent Vendel napja:
A Jószág tartó gazdák pásztorok. juhászok  védőszentje.
Október 26.- Dömötör napja:
Dömötör volt a juhászok patrónusa. Ezt a napot   juhászújévnek is nevezték ekkor számoltak el a juhászok a gazdiákkal.
Október 28.- Simon -Júdás napja.
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet:
Régi felirat Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás, várj Simon Júdára.Máshol a hidegre utalnak a rigmusok: Midőn el jön Simon Júdás, 
didereg s fázik a gatyás.

NOVEMBER:
K László Szilvia:November:
NOVEMBER
November áll itt a ködben,
csizmájában toporog
néhány napig felhőt szitál,
aztán ő is menni fog.
Elviszi az őszt magával,
a nyomában jön a tél,
meleg helyre vackolódik,
helyet keres, aki él.

"Itt van már a november didergő hónapja-
hideg szelei a fák ágait megcsapja"
Csokona i Vitéz Mihály
Novemberi jeles napok hagyományok.
November 1.
A Szent András hava a legzordabb, ködösebb évszakunk előhírnöke szállás csinálója. Mint az esztendő legködösebb borongósabb hónapja a hangulatában is jól alkalmazkodik az elmúlásra a "halottak hetére", de a földben csírázó magok példájára az ember megújhodó életkedvére is.
A főlműves nép gazdasági esztendejét- a nagy mezei munkák befejeztével- mindenszentek és a vele összekacsolódó halottak napja zárta.
November 14.
Az első havazást is gyakran a "fehér lovon érkező Márton napjához kötötték.
A Márton nap libapecsenyés, új bórkóstolós nép ünnepe már a világi hagyományokat tükrözi.
November 19.
A nép hit szerint ha Márton fekete lovon érkezik, akkor Erzsébet rázza meg a hópendelyét.
November 25.
Alexandriai Szent Katalin vértanú szűz ünnepe.
Diákok, tudósok, egyetemek védő szentje, de ő a fuvarosok, bognárok, kerékgyártók.molnárok, fazekasok és a szövő lányok patrónusa is.
A népi megfigyelések szerint ha Katalin kopogós- Karácsony locsogós,
de ha Katalin locsogós-  Karácsony kopogós.
Még napjainkban is szintén  bálos nép ünnep.
November 30. András napja:

DECEMBER: Decemberi jeles napok:

K László Szilvia DECEMBER

December az ünnepről szól, akkor szép, ha hull a hó,
úgy jó, ha van meleg szoba, a beigliben sok dió.
Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket,
meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.
Szerencsére fér a szívbe óriási nagy adag,
s minél többet adsz belőle, neked annál több marad!

December 4. szent Borbála napja:
Szent Borbálavértanú szűz napja. A legenda alapján a bányászok védöszentje.
6.-ka Szent Miklós napja:
A Mikulás-nap ünneplése és ajándékozása viszonylag új keletű.A Miklós-napi alakoskodók azonban régóta részeszei a magyar néphagyománynak.
December 13.Szent Luca  vértanú szűz napja:
December 13.- a Gergej naptár (1582)bevezetése előtt a téli  napforduló dátuma volt. Ennek az ősrégi hiedelmei vegyűltek  Szent Luca napjának boszorkányos népszokásával.
Szent Luca a legenda szerint keresztény híréért halt vértanúhalált,az egyház nem tartja valós történelmi személynek.
A szembetegségben szenvedők,az utca nők, és a varrónők védőszentje volt. Latin eredetű név Jelentése fény.
Sok babona fűződik a névhez.
Termékenységvarázslására,házasság,-halál és időjóslásokra alkalmas nap volt.
                                                      
A Lucának híres napja,
A napot rövidre szabja.
Téli menydürgés,
Meleg lesz,s jó termés.
Fekete karácsony rossz,
Fehér Húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

 Gyermekkori emlékeimből hozott babonák.
Tanyán éltünk,sok állatunk volt és anyám nagyon babonás volt. Reggel amikor fölkeltünk egy kőrt kellet rajzolni az udvaron,és abban a kőrben kaptak a tyúkok enni,hogy egy fészekre járjanak tojni. Luca napján semmit nem lehetett a háztól ki adni,mert elviszi a szerencsét. Nem lehetett varin,mert bevarrjuk a tyúkok fenekét. Búzát vetettünk egy edényben, amit Újévkor vágtunk le az állatoknak, hogy termékenyek, és egészségesek legyenek.
Anyám pogácsát sütött, amit Luca pogácsának hívtunk, egy pogácsába pénzt rakott, és aki megtalálta az a következő évben szerencsés lesz.
Tányérricát törtünk egész nap,hogy sokat tojjanak a tyúkok.
Este nagy kártya partik voltak,éjfél előtt nem mehettek haza a vendégek nehogy elvigyék a szerencsét.
Éjfélkor 12 dió héjában sót rakott anyám, és abból jósolták meg a következő év időjárását.
Egyéb gyűjtések: „Boszorkánykereső”
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének 
faragása. 
Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is 
ismertek. Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele.
Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze:
kökény, boróka, körte, som, jávor,akác,jegenyefenyő, cser- és rózsafából.
Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait…

December 24. Nagykarácsony:
Csendesebb, de annál varázslatosabb ünnep.
Karácsony bőjtje: A híres karácsonyi morzsa:
A híres karácsonyi morzsa, az ünnepi étel maradványa nagy szerepet játszott a kuruzslószerek között, mert gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Viszont aki 
karácsonykor egy almát vagy egy diót vesz fel a tűlevelű fa alól a földről és megeszi, annak fekélyes lesz a teste.
Aki karácsony estén méz nélkül eszik a diót, annak kihull a foga.
Szentestén szakajtót tettek a családi asztal alá, megtömték szénával, majd kukoricát, almát és a karácsonyi morzsát tettek rá (Anyám egy kisbaltát is tett a kukorica mellé, de a jelentése számomra ismeretlen).
Azt tartották, hogy a szakajtóba beszáll a kis Jézus, megáldja az eledelt és a kukoricától meg a szénától kétszeresre hízik a jószág.
Éjféli mise után fel kell állni a Luca napján faragott székre, s aki rajta áll, meglátja a boszorkányokat,de a Menyasszony a vőlegényét látja meg a Luca-széken. Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet.
December 27. János napja: A bórszentelés napja.
 A szentelt bórnak mágikus erőt tulajdonítottak.
December 28. Aprószentek napja:
jellegzetes szokása a  szerencsét és egészséget hozó vesszőzés,korbácsolás.
December 31. Szilveszter napja:
A Szilveszteri szokások ma falun, városon egyaránt hangos vidám évbúcsúztatást jelentik.